Hör av dig

Tack för ditt meddelande!

Kontaktuppgifter

FAQ

Olvasnivaló: További esetek - Dr. Szokolszky Ágnes


További esetek:

Egy szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk: a hivatkozás a vezetéknév és az évszám megadásával történik. Például:
  • A diszlexia olyan rendellenesség, amely egyébként ép értelmű, egészséges gyermekeket megakadályoz abban, hogy a nyomtatott betűsorokat képesek legyenek értelmezni (Vellutino, 1994).
  • Vellutino (1994) definíciója szerint a diszlexia olyan rendellenesség, amely egyébként ép értelmű, egészséges gyermekeket megakadályoz abban, hogy a nyomtatott betűsorokat képesek legyenek értelmezni.
Két szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk: „&" jellel kötjük össze a neveket. Például:
  • Megerősítést nyert, hogy a tisztán tanultnak hitt viselkedésformák sem mentesek a biológiai korlátoktól (Gould & Marler, 1987; Marler & Gould, 1999).
3-5 szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk, első alkalommal minden vezetéknevet ki kell írni, majd a második hivatkozástól kezdve csak az első szerzőt és a „mtsai” vagy: „et al.” kifejezést. Ha egy paragrafuson belül kétszer is hivatkozunk a műre, akkor második alkalommal elég az első szerző et al.-t kiírni. Például:
  • Az IQ mögött álló genetikai tényezők vonatkozásában több vizsgálatot végeztek a Minnesotai Ikervizsgálat keretében (Bouchard, Lykken, McGue, Segal, & Tellegen, 1990).
  • Több vizsgálat mutatott ki homogén középosztálybeli mintán nyert magasabb örökölhetőségi értéket (Bouchard et al., 1990).
Hat vagy több mint hat szerzője esetén az első hivat¬kozáskor is csak az első szerző vezetéknevét és az „et al.”-t kell kiírni! Ha ugyanazon vezetéknevű szerzők vannak, akkor a keresztnév első betűjének kiírásával különböztetjük meg őket, például:
  • … (Kiss A., 2002; Kiss J., 2004);
Ha egy szerzőtől egyszerre több munkára hivatkozunk egy zárójelen belül, akkor az évszámokat kronologikusan rendezzük el, például:
  • … (Fein, 1989, 1999, 2006).
Ha több szerzőre hivatkozunk egy zárójelen belül, akkor ábécérendben soroljuk fel a szerzőket, és pontosvesszővel választjuk el a neveket. Például:
  • … (Balogh, 1989, 1990; Petneházy, 1990; Zengő, 1980);
Klasszikus műveknél, ha csak lehet, feltüntetjük az eredeti megjelenés dátumát is vagy a fordítási év dátumát. Például:
  • … (James, 1983/1890) … (Arisztotelész, ford. 1952)
Ha év nélkül megjelent műre hivatkozunk, akkor a név mellé „é. n.” (angolul: „n. d.” — no date) kerül. Ha nincs szerzője vagy szerkesztője a műnek, akkor a címre hivatkozunk, például:
  • … (Merriam-Webster’s College Dictionary, 1993, 323. o.)
Ha konkrét szövegrészre hivatkozunk vagy szó szerint idézünk, a pontos oldalszámot, átfogóbb utalás esetén a fejezetszámot is fel kell tüntetni,! Például:
  • … (Tanaka és Cheers, 2004, 224. o.; Vargha, 2000, 2. fej.)
Ha az olvasót további irodalomhoz utaljuk, akkor a „lásd”, vagy „vö.” (vesd össze, angolul: „see”) kifejezéseket használjuk




Olvasnivaló: Tipikus hibák - Dr. Szokolszky Ágnes


Szövegbeli hivatkozásnál nem rövidítjük az „és munkatársai”-t. Ha például egy 3 szerzős cikkre hivatkozunk, akkor a mondat végén még egyszer meg kell ismételni a hivatkozást zárójelben, kiírva az összes szerző nevét, mivel ez az első alkalom, hogy erre a cikkre hivatkozunk.

Helytelen példa: Caselli és mtsai. (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlődésében (Caselli, Vicari & Pizzoli, 1998).

Helyes példa 1: Caselli és munkatársai (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlődésében (Caselli, Vicari, & Pizzoli, 1998).

Helyes példa 2: Caselli, Vicari és Pizzoli (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlődésében.
Ha 6 vagy annál több szerző vanSzövegbeli hivatkozásnál nem rövidítjük az „és munkatársai”-t. Ha például egy 3 szerzős cikkre hivatkozunk, akkor a mondat végén még egyszer meg kell ismételni a hivatkozást zárójelben, kiírva az összes szerző nevét, mivel ez az első alkalom, hogy erre a cikkre hivatkozunk.

Helytelen példa: Jung és munkatársai (2009) a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N-acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekből álló zsűri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél (Jung, Gasparovic, Chavez, Flores, Smith, Caprihan, & Yeo, 2009).

Helyes példa 1: Jung és munkatársai (2009) a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N-acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekből álló zsűri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél.

Helyes példa 2: Egy kutatásban a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N-acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekből álló zsűri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél (Jung et al., 2009). Ha második alkalommal hivatkozol egy cikkre, amelynek 3 vagy több szerzője van, akkor már elég csak az első szerzőt kiírni + „et al.” (vagy „és mtsai”), nem kell újra mindet felsorolni! Kivétel, ha két szerző van csak a cikkben: akkor mindig ki kell írni mindkét szerzőt.

Helytelen példa: A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttől (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkező problémák a betűcsere, -kihagyás, -betoldás, a betűk, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. A diszlexia hátterében álló okok feltárásánál figyelembe kell venni több befolyásoló tényezőt is, úgymint a genetikai jellemzőket, az egyéni kognitív profilt és a környezeti tényezőket is (Cohan, Price, & Stein, 2006).

Helyes példa: A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttől (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkező problémák a betűcsere, -kihagyás, -betoldás, a betűk, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. A diszlexia hátterében álló okok feltárásánál figyelembe kell venni több befolyásoló tényezőt is, úgymint a genetikai jellemzőket, az egyéni kognitív profilt és a környezeti tényezőket is (Cohan et al., 2006). Ha olyan dolgokat írtok le, amit előadáson hallottatok (pl. egy betegség tünetei), akkor is kell hivatkozás egy folyóiratcikkre. Elvileg bármelyik cikk elején ezeket felsorolják, ha a cikk az adott témával foglalkozik, tehát egyet ki kellene választani a hivatkozottak közül, amikben ezek szerepelnek. Ez azért fontos, mert általában nem az előadó fedezte fel, írta le azt, amiről az órán beszél, hanem már mások korábban publikálták.

Helytelen példa: A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttől (Lukács, előadás). Az olvasásban jelentkező problémák a betűcsere, -kihagyás, -betoldás, a betűk, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják.

Helyes példa: A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttől (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkező problémák a betűcsere, -kihagyás, -betoldás, a betűk, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. A hivatkozás is a mondat része, ezért ha a mondat végén van a hivatkozás, akkor a pont a zárójel után jön, nem elé!

Helytelen példa: A mentális lexikon szótárként működik, a szavak hangtani alakja mellett jelentést is tárol, a deklaratív emlékezet részét képezi. (Pinker, 1999)

Helyes példa: A mentális lexikon szótárként működik, a szavak hangtani alakja mellett jelentést is tárol, a deklaratív emlékezet részét képezi (Pinker, 1999). Jobb, ha a mondat végén van a hivatkozás, nem a közepén, mert úgy nehezebb olvasni az összefüggő szöveget, megtöri a gondolatmenetet, emellett a mondat további állításai is ugyanabból a cikkből származnak. (Néha persze kell hivatkozás mondat közben is, például ha egy mondaton belül kétféle módszert hasonlítunk össze, amiket különböző kutatásokban használtak).

Helytelen példa: A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség (Viana, Beidel, & Rabian, 2009), amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni.

Helyes példa: A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, Beidel, & Rabian, 2009). Keresztnevek rövidítése nem kell a szövegbeli hivatkozásnál! És évszám előtt vessző van, nem pontosvessző.

Helytelen példa: A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, A., Beidel, D., Rabian, E.; 2009).

Helyes példa: A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, Beidel, & Rabian, 2009). Ha kiírod az összes szerzőt, akkor tedd utána zárójelbe az évszámot, mert ekkor lesz korrekt a hivatkozás. Ilyenkor már nem kell még egyszer megismételni a hivatkozást a bekezdés végén.

Helytelen példa: Ramsberger és Marie egy önsegélyező számítógépes alapú terápia előnyeit kutatta. A módszer ugyanaz volt a két csoportban, egyedül a heti ülések száma különbözött. Volt egy intenzív (5 óra/hét) és egy nem intenzív (2 óra/hét) csoport. Azoknál a szavaknál, amelyeket tanítottak nekik, fejlődést figyeltek meg a betegeknél, függetlenül attól, hogy melyik csoportban voltak (Ramsberger & Marie, 2007).

Helyes példa: Ramsberger és Marie (2007) egy önsegélyező számítógépes alapú terápia előnyeit kutatta. A módszer ugyanaz volt a két csoportban, egyedül a heti ülések száma különbözött. Volt egy intenzív (5 óra/hét) és egy nem intenzív (2 óra/hét) csoport. Azoknál a szavaknál, amelyeket tanítottak nekik, fejlődést figyeltek meg a betegeknél, függetlenül attól, hogy melyik csoportban voltak. Ha szó szerint idéztél, akkor idézőjelbe kell tenni az idézett szövegrészt, és utána zárójelbe a hivatkozás végére kell tenned oldalszámot! Ha nem szó szerint idézel, csak a szerzők egy állítását írod le a saját szavaiddal, akkor nem kell a hivatkozás végére oldalszám!

Helytelen példa: Diszlexiáról akkor beszélhetünk, amikor az olvasási teljesítmény alacsony, és ez jellegzetes kognitív profillal párosul (Csépe & Ragó, 2008, 174. o.).

Helyes példa: Diszlexiáról akkor beszélhetünk, amikor „az olvasási teljesítmény alacsony, és ez jellegzetes kognitív profillal párosul” (Csépe & Ragó, 2008, 174. o.).